Mit jelent a koncentráció?
Olyan tudatállapotot, amelyben a figyelmünket egyetlen dologra irányítjuk. Minden mást engedünk elhalkulni, és tudatosan kizárjuk a figyelmünk fókuszából.
Ezeket nem vagyunk képesek – és a mindennapokban nincs is szükségünk mind-mind egyszerre – tudatosan megélni. Figyelmünk általában arra korlátozódik, amire éppen irányítjuk. Elemi ösztönünk például a túlélés: „Figyelem az autókat és nem rohanok át az úton csak úgy.” Figyeljük a tévét, olvasunk, vagy beszélgetünk valakivel. Még olyan apró dolgokhoz is szükségünk van a koncentrációra, ami már szinte mindennapi rutinná vált: bekötjük a cipőfűzőt, megkenjük vajjal a kenyeret, felhúzzuk a ruhánkon a cipzárt, stb.
De vannak olyan helyzetek is az életben, amelyekben több figyelemre és erősebb koncentrációra van szükségünk. Ilyenek lehetnek például a vizsgák, vagy a krízishelyzetek, amelyek igazán próbára tesznek minket. Ezekben az állapotokban a figyelmünk még inkább beszűkül, és szinte csak arra az egyetlen ingerre korlátozódik, amely a tevékenységünk elvégzéséhez szükséges – teljesen elmerülünk abban, amit éppen végzünk. Ez megtörténhet spontán is. Biztos előfordult már veled is, hogy szinte teljesen elhalkult a világ egy pillanatra, annyira elmerültél valamiben, és részese lettél annak a folyamatnak, amit éppen csináltál vagy átéltél. Az ilyen szituációk tökéletesen megmutatják, hogy minél inkább képes vagy egyetlen dologra koncentrálni a figyelmedet, annál jobban részesévé tudsz válni az adott cselekvésnek vagy a jelen pillanatnak.
Jógikus eszközök a koncentráció fejlesztésére
A koncentrációnak ez a foka kellő gyakorlással megtanulható. Mindehhez több eszköz is a rendelkezésünkre áll a jóga rendszerén belül: például az ászanák gyakorlása. Ha már voltál jógaórán, akkor biztos hallottál olyan instrukciót, hogy figyeld meg a légzésed, vagy hangold össze a légzést a mozgásoddal, esetleg figyeld meg egy adott testrész érzeteit-változásait, vagy akár a gyakorlat végrehajtása közben adott pontra nézz. Találkozhattál már olyan ászanákkal is, amelyek az egyensúllyal dolgoznak, vagy éppen ellentétes kar-láb mozgásokat kellett végezni. Ezek a gyakorlatok segítenek kifejleszteni a kellő tudatosságot és koncentrációt. Megtanítanak arra, hogy a figyelmedet hogyan irányítsd egy vagy akár több pontra anélkül, hogy túlságosan feszültté válnál.
Továbbhaladva az ászanáktól, a koncentráció fejlesztésének kiváló eszközei még a különböző légzőgyakorlatok és meditációs technikák. Ezekhez is koncentrációra van szükségünk, méghozzá igen elmélyült formában. Ez az elmélyült figyelem kihat a tudati állapotunkra is, és létrejön egy módosult tudatállapot, amelyet nem külső eszközökkel (például alkohol vagy extrém helyzetek kipróbálásával) értünk el, hanem figyelmünket mi magunk irányítottuk, tudatosan szűkítettük egyetlen ingerre.
Ez a tudatállapot annyira elmélyült is lehet, hogy szinte úgy is érezzük: mi magunk vagyunk figyelmünk tárgya (ez lehet a légzés, egy bizonyos érzet figyelése, vagy bármi más, ami a koncentrációnk tárgya). Mivel ilyenkor semmi más ingerre nem figyelünk, az addig szokásos tapasztalatok is kikerülnek a tudatosságunk köréből. Amikor a figyelmünk ilyen mélyen elmerül abban, amire irányul, megszűnik a kapcsolat a külvilággal, nem érzékeljük testhelyzetünket, nem halljuk a kutya ugatását, nem érezzük azt, hogy éhesek vagy szomorúak vagyunk. Ebben a tudatállapotban az elménk elcsendesedik, és megszűnnek a belső folyamatok-párbeszédek és emlékek is. Elcsendesednek azok az ingerek, amelyek eddig értek minket, hiszen az egyetlen tapasztalat, amire figyelünk, az a koncentrációnk tárgya.
Elménk úgy működik, hogy a rendelkezésünkre álló benyomásokból és emlékekből hozza létre az én-képzetünket, azt az „én”-t, amitől annak érezzük magunkat, akik vagyunk. Mivel figyelmünk középpontjában koncentrációnk tárgya kerül (és minden más kizáródik), elménk ebből fogja létrehozni az én-érzetét. Így jöhet létre egy azonosságélmény figyelmünk tárgyával. Ezt nevezzük Ékagrata állapotnak, ami a koncentrációnak egy igen magas foka.
Létezik még a figyelemnek egy olyan megengedő, gyengéd formája is, ami pont az ellenkezője az előbb leírt kizáró jellegű folyamatnak. Ebben az állapotban a figyelmünket nem egyetlen pontra (érzetre, légzésre, külső pontra) irányítjuk, hanem kitárjuk azt a minket érő összes tapasztalatra. Ezt nevezzük kontemplációnak, amely a békés szemlélődés gyakorlata. Mindkét esetben szükség van koncentrációra, de kellő nyitottsággal is rendelkeznünk kell a történések elfogadásához. A koncentrációnak ez a két különböző irányú gyakorlása elvezet minket a meditációs állapotba. “A koncentráció kapu a meditációhoz.” De nem kell ilyen messzire mennünk, hétköznapi életünk során is segítségünkre lehet, ha összeszedettek, koncentráltak vagyunk, vagy éppen belső csendességünkből figyeljük a körülöttünk (vagy bennünk) folyó történéseket.
Ha szeretnél behatóbban foglalkozni a Koncentrációval, a január 15-én induló Bevezetés a meditációba tanfolyam következő, 6 alkalmas része a koncentráció fejlesztése, amelyen mélyebben megismerkedhetsz néhány koncentrációt fejlesztő (fizikai és mentális) gyakorlattal. A tanfolyamon kiemelt szerepet kapnak emellett a különböző légzőgyakorlatok és mélyrelaxációk is. IDE KATTINTVA tudsz jelentkezni.
Szerző: Czeizler Kriszta (Vinyasa Flow, Hatha jóga, Meditáció és relaxáció oktató)
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák!