Pár évvel ezelőtt elmentem egy jóga órára, kíváncsi voltam mit tud ez az annyira felkapott „mozgásforma”. Tetszett. Megmozgatott, éreztem az izmaimat is rendesen, de volt ott valami más is, amit egyelőre nem tudtam hova tenni. Nem is nagyon akartam. Most úgy mondanám, hogy éreztem a teret, amit a testemben teremtett. Egy idő után, amikor egyértelművé vált számomra, hogy a jóga nem csak a testemre, az egészségemre, de a lelkemre is jó hatással van, elhatároztam, hogy minden nap fogok gyakorolni. Jógát és meditációt is. Mivel minden egyes óráról szárnyakkal jöttem ki, úgy gondoltam, ez nem túl nagy vállalás.
Könnyebb mondani, mint megtenni
Nagy lelkesedéssel belevágtam, 1-2 hétig működött is, aztán valahogy elkezdett közbe szólni az „élet”. Sokáig dolgoztam és fáradtnak éreztem magam, vagy egy barát épp az én vállamon szerette volna kisírni magát, vagy egy szerelem/párkapcsolati válság sodort el … Végül szinte minden napra sikerült egy teljesen kézenfekvő és jogos kifogást találni. Az igazság az, hogy bár nagyon szerettem jógázni, a napi jóga gyakorlás beiktatásával meggyűlt a bajom. Szerettem gyakorolni, jót tett nekem, és ennek ellenére sem csináltam. Ezerrel küzdött bennem valami ellene. Azért pár havonta mindig újra elhatároztam magam, szent hittel abban, hogy ezúttal menni fog.
Ekkor jött a felismerés, hogy ide bizony FEGYELEM kell. Anélkül nem fog menni. El kellett elgondolkoznom azon, hogy fontos-e annyira nekem, hiszek-e annyira a jóga életformáló erejében, hogy a fegyelmet behozzam a szabadidőmbe. Ott van a munkában, ott van a családi kötelezettségeknél, akarom-e, hogy belepiszkítson a szabadidőmbe is?
A nem megtartott elhatározásokkal ott kezdődik a baj, hogy igazából nem is tudjuk mit határozunk el. Teszünk egy nagy fogadalmat, de nem gondoljuk át, hogy ez milyen elemekből tevődik össze. Pl. nem gondolod el, hogy érinti majd ez a baráti találkozóidat. Tegyük fel, hogy a napi jóga gyakorlásodat délutánra/estére, azaz munka utánra tervezed. Ilyenkor pl. azt is el kell határoznod, hogy amikor a barátaid programot szerveznek, a.) csak később csatlakozol, a dedikált jógagyakorlás után vagy b.) csak addig maradsz, hogy lefekvés előtt még legyen erőd gyakorolni, c.) reggelre időzíted a jóga gyakorlásaidat, így ez nem okoz dilemmát 🙂 Ha elemeire bontod az elhatározásod, tisztában látod, hogy mit vállalsz.
További tippek, amelyek segíthetnek a napi gyakorlás kialakításában:
Priorizálj!
A napi gyakorlás nem olyasmi, amit csak úgy beillesztesz a napjaiban fellelhető szabad órákba. Azok a szabad órák pikk-pakk feltöltődnek valami mással. Ha valóban minden nap gyakorolni szeretnél, elsődleges prioritásaid között kell, hogy legyen.
Gyakorolj minden nap ugyanabban az időpontban!
Úgy a legkönnyebb tartani magad a napi gyakorláshoz, ha mindig ugyanabban az időben csinálod. Hogy ez este, reggel vagy napközben vagy, személyiség-, bioritmus-, és napirend függő. Tapasztald ki, neked mi működik a legjobban.
Tervezz!
Manapság szeretünk szabadok lenni, és kevésbé tervezünk, nehogy a szabadság érzésünkbe belerondítson. Tudd, hogy a terven lehet változtatni, ha nagyon muszáj, de ha nincs terved, és egyáltalán nem tartod magad egy programhoz, a napi rutin elsodor, és már búcsút is mondhatsz bármilyen új dolog beiktatásának. Tervezd meg, hogy pontosan milyen időtartamban mit csinálsz. Ha nincs terved, azon veszed észre magad, hogy bár beállítottad az ébresztőórád 6-ra, jóga helyett az emailjeidet és facebook üzeneteidet csekkolgatod. Hiszen ez az, amit rutinból, ébredés után teszünk, még az ágyban heverészve.
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák!