Diwali vagy más néven Deepawali, a Fény Ünnepeként is ismert. A szanszkrit Deepa szó fényt, Avali sort, füzért jelent. Az Ünnepkor a házakban, háza előtt olajlámpásokat gyújtanak, melyek egész nap és éjjel égnek, ezzel kifejezvén a sötétség és gonosz feletti győzelmet. Amellett, hogy India szerte ez a legnagyobb Ünnep, egyben a legszínesebb is. A boldogság, tündöklés, fényesség és öröm ünnepe. Amavasya – a hindu Kartik hónap (Október / November) sötét két hetének 15. napján ünneplik Diwalit, az igazsághoz és fényhez vezető ünnepet.
A hindu hagyományokban a fény a jóságot jelképezi. Diwali ideje alatt olajlámpásokat égetnek az éjszaka során. Az otthonok telis tele vannak ilyenkor lámpásokkal és díszvilágítással. A fesztivál 5 napos; minden egyes napon más pooját (hindu vallási szertartás) tartanak, felajánlva azt valamelyik Istennek vagy Istenségnek.
Az öt napos Ünnep első napját Laxminak, a vagyon Istennőjének szentelik. Az indiai kultúrában a vagyonnak soha sem volt züllesztő, romboló hatása. A kultúrában a vagyonos ember Isten szeretett gyermeke, aki az előző életekben tett jó cselekedetei miatt kapja vagyonosságát jutalmul.
Narak Chaturdasi a második nap ünnepe. A történet szerint Narakasur, a hírhedt király visszaélve mérhetetlen hatalmával pusztulást hozott létre; Krishna azonban legyőzte a gonosz diktátort. Így ez a nap a gonosz királytól való szabadulás ünnepe. Szintén hagyomány, hogy ezen a napon még napfelkelte előtt vesznek fürdőt az emberek, a megtisztulás jelképeként.
Balipratipadaként ünneplik az Új Év következő napját. Bali, India egykori híres királya a Védák több ezer éves, a társadalomba is beívódott tanításait, rendezett filozófiáját szerette volna eltávolítani. Ezen megkérdőjelezhető cselekedetei és szándéka ellenére azonban volt egy nagyon pozitív tulajdonsága: nagylelkűen és szívből jövően tudott adományozni. Ezen a napon rá emlékszünk egyetlen jó tulajdonságának gyakorolásával: vegyük észre a másik jó tulajdonságait, még a legrosszabb ellenségünkben is! Bali nagylelkűsége okán megkapta Vishnutól a tudás lámpáját és a lehetőséget, hogy évente egyszer visszatérjen a földre, hogy milliónyi lámpást gyújtson lángra, mellyel eloszlatja a sötétséget és tudatlanságot, valamint a szeretet és bölcsesség ragyogását terjessze.
A negyedik nap Padwa vagy Varshapratipada, mely Vikramaditya király koronázását és Vikaram-Samvat kezdetét jelöli. Az északi területeken Govardhan-Pooját is végeznek ekkor. Ezt a napot ’étel hegyként’ is nevezik: a templomokban lévő istenség szobrokat tejben fürösztik, díszes ruhákba öltöztetik, felékszerezik rubinnal, gyémánttal vagy egyéb drágakövekkel. Majd az imádságokat követően ízletes édességeket ajánlanak fel számukra, ’hegyet építve’ a sok-sok édességből. Csak ezt követően vehetnek az ételből Prasadhot a hívek.
Diwali ünnep ötödik, és egyben utolsó napja Bhayya-Dujként ismert a hindi nyelvterületeken, Bhav-Bij a Marathi nyelvterületeken és Bhai-Tika a nepáli területeken. A legenda szerint ezen a napon látogatta meg Yamraj, a halál királya testvérét, Yamit. Yama-Dwitiyaként is ismert ez a nap, mely a testvérek (különösen a fivérek és nővérek közti kapcsolatra utalva) közti szeretetet jelképezi. A hagyomány szerint a fiútestvér ezen a napon a lénytestvér házába látogat, hogy ott együtt ünnepeljenek.
India szerte mindenki megünnepli Diwalit, az ünneplés módja ugyan egyes hagyományokban, területeken eltér, de a célja és lényege ugyanaz: a Jó legyőzi a gonoszt. Sötétségből a fénybe lépünk és ezáltal közelebb kerülünk az isteni természethez. Mindenhol az élet megújulását jelképezi, ezért is viselnek új ruhát ezeken a napokon.
Diwali ünnepe mindig is sokkal nagyobb társadalmai jelentőséggel, mint vallási tartalommal bírt. Személyes, ember-központú fesztivál, amikor a gyűlölködésről megfeledkezünk, amikor a családok és barátok összejönnek, élvezik egymás társaságát, a közösséget és a közelséget.
Találkozzunk hát mi is ezen a napon, és terjesszük a FÉNYt, jobbá téve ezzel a VILÁGot, a helyet, ahol nincs helye a sötétségnek!