Képzettsége: 

• Szülésznő (SE-ETK, 2020)
• Kismamajóga oktató (Mandala Jógastúdió, 2020)
• Gerincjóga oktató (Mandala Jógastúdió, 2019)
• Spinning instruktor (2010)
• Műkorcsolya, kerékpár, aerobik és testépítés-fitness edző (TFTI, 2004, 2006, 2008)

Óratípusa: gerincjóga

A jógával 2003-ban találkoztam először az aerobik edző képzésen a Testnevelési Főiskola egyik termében, ahová a képzés keretein belül meghívták Németh Gergőt, hogy tartson egy jógaórát és beszéljen a jógáról egy kicsit.

Az maradt meg markáns emlékként, hogy a jógaszőnyegtartó zsákjából finom füstölőillat áradt és hogy nagyon jól éreztem magam a jógagyakorlás utàn a testemben.

Ekkor viszont még kerékpárversenyző voltam, ezért fel sem merült bennem, hogy az edzések mellett a jógával bármi dolgom is lenne.

2007-ben már tudatosan mentem el az első Mandala Jógastúdióba, a Szalmás Piroska utcába, mert épp a közelben laktam. Ott már egy mondatot is kaptam Gergőtől, aki azt mondta egyszer, hogy érdemes lenne foglalkoznom a jógával, de csak jóval később, tizensok évre rá villant belém, hogy talán tényleg érdemes lenne.

Elköltöztem a környékről a város másik felébe és a hatha óráknak vége szakadt az életemben.

Kis kihagyás után újra elkezdtem versenyezni és időnként elkeveredtem egy-egy tíznapos első bérlettel bikram jóga órákra, néha egy body art-ra, vagy power jógára, de csak alkalomszerűen.

Ismét évek teltek el, fiam született 2012-ben. Fél éves korában megváltásként éltem meg, hogy újra elkezdtem spinning órákat tartani, annyira fájt a csípőm, a térdem és a bokám is.

Utólag raktam össze, hogy bár a várandósság alatti és az azt követő hormonális változások (is) okozták a fájdalmakat, egész egyszerűen csak korábban el kellett volna kezdeni mozogni. Az a heti 2×2 óra, amit akkor tartottam, két héten belül megoldotta a problémámat.

Természetesen az sem mindegy, hogy az ember mit, mennyivel a szülés utàn és hogyan kezd mozogni, de ez az én esetemben szerencsésen alakult úgy is, hogy akkor még mit sem tudtam arról, mire kell figyelni ebben az időszakban.

Amikor a kisebbik fiam is megszületett 2015-ben, rutinosan jóval korábban elkezdtem mozogni a születése utàn, így az alsó végtagomban nem is fájtak az ízületeim.

Egy éves korára viszont folyamatos gerinc- és hátfájással éltem, ami megkeserítette az életemet.

Az edzőteremben, ahol akkor dolgoztam, Czvikli Zsuzsi is tartott éppen jógaórákat, így  2016 elején elmentem az egyik órájára.

Zsuzsi rendszeresen gyakorolta az astangát, amiből az edzőtermi óráira is olyan módon tudott becsempészni ászanákat, hogy az minden vendégének kihívást, de ugyanakkor sikerélményt is adott.

Szívesen jártam vissza hozzá később a Samadhi Jógastúdióba nem csak az astanga, hanem a flow óráira is.

Ezúttal, a 2016-os nagy fordulatnak köszönhetően a hátfájásom szűnt meg két hét alatt, amiért a mai napig hálás vagyok Zsuzsinak és a jógának is.

Újabb két héttel később egy astanga gyakorláson találtam magamat a Mandalában, ezúttal a Nefelejcs utcában. Innentől nem volt megállás.

Fordítva vagyok „bekötve”, ezért hónapokon át csak astangázni jártam, nem érdekelt semmi más. Aztán egyszer rávettem magamat egy haladó gerincjóga óra látogatására is. Azt kérdeztem magamtól utána, hogy miért csak most jöttem ide először?

Ezután már kíváncsibb voltam, jött a flow, aztán a hatha is újra, sok évvel a Szalmás Piroska utcai órák után. Kezdő gerincjógára akkor mentem el először, amikor egy betegség után lábadoztam és tudtam, hogy a többi óratípus most sok lenne.

Mindegyik óra nagy rácsodálkozás, új élmény, új inger volt. Mást és másképp adtak, amikről órákon át tudnék beszélni.

Azt éreztem, hogy jó helyen vagyok, mert minden óra után jól érzi magát a testem és a lelkem is kisimul, megnyugszik.

A gerincjógaoktató képzést a főiskolai éveim végén egyfelől terápiaként kezdtem el, másfelől pedig azért, hogy másoknak is meg tudjam mutatni, milyen elképesztő változásokra képes a testünk, ezen keresztül pedig az elménk és a lelkünk is, ha odafigyeléssel és a saját, aktuális határainkat tiszteletben tartva bánunk vele.

A fent említett neveken túl nagy köszönettel tartozom még Pápa Gyöngyvérnek, aki nem csak kiváló oktató, de közösséget is teremtett, ami nekem személy szerint is rengeteget adott, amikor életem egy nehéz időszakában nem nagyon tudtam másba kapaszkodni, csak a mozgásba.

Várlak szeretettel!