„Vond vissza az elméd minden más helyről és tudatosítsd azt a helyet, ahol ülsz.

Csak azt a teret figyeld, amelyet a tested foglal el a fejtetőtől a lábujjakig.

Vond vissza az elméd minden más időről és csak ezt a pillanatot figyeld.

A tudatosságodban itt és most van.”

Szvámi Véda Bharati

Korábban érintőlegesen esett szó a stressz napjainkban betöltött szerepéről, stresszre adott pszichológiai reakciókról, ászanák és a légzés szerepéről, valamint a relaxációról. (ld.: Stresszoldó jóga- bevezetés)

Mivel a téma igen sokrétű, lássuk hát további részleteit!

A Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő jóga szinte bármelyik fajtája segít a népbetegséggé szélesedő stressz-kezelési nehézségek, stressz okozta problémák, megbetegedések kezelésében, és általánosságban a stressz szint csökkentésében. A túlzott stressz amellett, hogy terheltté, kevésbé örömtelivé teszi életünket, még számos kellemetlen tünet kialakulásához is vezethet; pl. álmatlanság, alvászavarok, hátproblémák, koncentrációs zavarok, stb. Valamint az önmagukban kellemes, vagy neutrális élethelyzetek stresszes időszakokban az egyszerű tanulási mechanizmusok miatt – mivel a két helyzet, a stresszel teli és a stressz-mentes önkéntelenül összekapcsolódik -, terheltté, negatív előjelűvé változhatnak. Épp ezért lényeges tehát az önmegfigyelés is: hogyan reagálok bizonyos helyzetekre? Mit vált ki belőlem, ha egyre több munkát kell elvégeznem egyre szűkösebb határidővel? Milyen hatással van rám a mindennapos közlekedési nehézség? A családi problémák, konfliktusok milyen reakciót hívnak elő belőlem? Tudatosítsuk állapotunkat, testünk jelzéseit, légzésmintánkat, feltörő érzelmeinket, viselkedésünket, tipikus reakcióinkat az ilyen szituációkban! Nagy hasznunkra válik ez. Miért? Nagyon egyszerűen működik az ember ilyen helyzetekben: egyszerű önmegfigyeléssel majd tudatosítással felismerhetővé válik, hogy milyen tipikus helyzetek képesek az általános jól-létből, egyensúlyi helyzetből kibillenteni.

Igen, léteznek elkerülhetetlen élethelyzetek, szituációk. Mit tegyünk ilyenkor? Ha korábban már megtanultuk, elsajátítottuk a például a relaxáció vagy akár a hasi légzés technikáját, egyszerű, praktikus és igen hatékony eszközökkel rendelkezünk! Becsüljük meg őket, gyakoroljuk nap mint nap, hogy bármikor hozzáférhetőek legyenek, és alkalmazzuk őket hatékonyan amikor csak szükségét érezzük, amikor csak felborulni látszik a megtapasztalt egyensúly.

Ajurvéda a stresszről

Mindig is valami egészen különleges, talán teljesebb megértés születik azokban az esetekben, amikor egy a világon mindenhol jelenlévő problémát többféle megközelítésből elemzünk, többféle fényszögből világítunk rá ugyanarra a felvetésre. Jelen esetben a stressz (jórészt a ’fejlett’ nyugati társadalmak népbetegsége), és annak nyugati elméletét egészítjük ki az indiai ősi egészségmegőrző és gyógyító eljárással, az ajurvéda megközelítésével.

Az ajurvéda (szanszkrit szóösszetétel; Ayur = élet + Veda = tudás; a hosszú és egészséges élet tudománya, az élet tudománya) gyökereit az időszámítás előtti VII. századi Indiában találhatjuk meg. Az ajurvéda egy komplex elmélet egészségről, betegségről, fiziológiáról, étrendről, gyógyszerekről. Számos olyan betegség gyógyításában bizonyította már hatékonyságát, melyekben a modern nyugati orvoslás még nem rendelkezik megfelelő terápiával (pl.: fertőző májgyulladás, fertőző tüdőgümőkór, ízületi gyulladás). Ezek mellett pedig sikerrel veszi fel a harcot a szívbetegségekkel, allergiával, asztmával, csontritkulással, reumával, túlsúllyal, immunrendszeri gyengeségekkel, gyomorpanaszokkal, bőr- és májbetegségekkel, az operációk vagy sugárkezelések utáni panaszokkal, szexuális problémákkal és anyagcserezavarokkal szemben (Jadhav, Bhutani, 2005).

Az ajurvédikus gyógyító művészet abban segíti a szervezetet, hogy önmagát gyógyítsa meg, és ehhez növényekből és ásványokból készült orvosságokat, megfelelően összeállított étrendet, méregtelenítő olajmasszázst, meditációt, jógát, légzéstechnikát, valamint a színek, a hangok, és az illatok gyógyító erejét használja.

Miben is áll az ajurvédikus orvoslás lényege? A nyugati orvoslástól alapvetően abban különbözik, hogy az embert, mint többdimenziós lényt közelíti meg. A legfontosabb 3 szint a fizikai (anyag, test), pszichikai (finom fizikai szint) és transzcendens (lélek). Ha ezen szintek harmonikus együttműködésben léteznek, akkor beszélhetünk egészségről. Betegség, azaz a harmónia megbomlása bármelyik szinten elindulhat, ám ez a folyamat a többi szintre is kihatással lesz. Azonban ebben a megközelítésben a léleknek, a transzcendens szintnek van meghatározó szerepe mind a betegség, mind az egészség állapotaiban (Máté, 2007).

A szervezet egészségét a 3 dósa egyensúlya adja meg. A dósák a szervezet alap / építő energiái, a vata (levegő; a szervezetben a légzés), a pitta (tűz; a szervezetben az epe) és a kapha (víz; a szervezetben a nyálka) (Prioreschi, 2000).

Az egyensúly felbomlásának okai lehetnek: (Máté, 2007 alapján)

• a személy önmagával kapcsolatosan valamilyen téves elképzeléssel él. (Minden betegség gyökere az, ha valódi önazonosságunkról megfeledkezünk.)
• az érzékek hibás használata. Ez lehet túlingerlés, ingerszegénység és az érzékek helytelen használata. (Minél nagyobb mértékű az eltávolodás a saját egyensúlyi helyzettől, annál nagyobb mértékű a mindhárom szinten megjelenő károsodás is.)
• mivel környezetünkkel dinamikus kölcsönhatásban élünk, így a természethez, környezethet való nem megfelelő alkalmazkodás is rontja az egyensúlyi állapotot, mely a betegségek megjelenésének kiváló, egyben termékeny táptalajául szolgál.

Az egyensúlyvesztés következtében romlik az emésztés, felgyülemlenek a szervezetben a méreganyagok, gyengül az immunrendszer. A bajt és a felborult egyensúlyt jobb minél előbb kezelésbe venni, mert minél később indul meg az egyensúly visszaállítása, annál nehezebb lesz ez a folyamat.

A magas stressz szint sokszor szoros összefüggésben áll a vata dósa zavarával, vagyis ezen esetben a szervezetben a ’levegő elem’ válik dominánssá. Ezen elem a mozgással, instabilitással áll kapcsolatban. A vata szint emelkedésével, a személy az elme radzsasztikus állapotát élheti meg: egyik gondolatról a másikra ugrál mindenféle fókuszáltság nélkül, nem tud koncentrálni, szétszórt. A vata egyensúlytalanságának tipikus tünete a türelmetlenség, szorongás, álmatlanság, székrekedés, mely állapotok általában a stresszhez is kötődnek. A vata dominanciájának esetében az ajurvéda javasolja az alvási, étkezési rend szabályos kialakítását. Amikor csak lehetséges meleg, tápláló, szattvikus ételek fogyasztását; főleg édes, savanyú, sós ízeket –ezek csökkentik a vatát. Kerülendő a koffein, nikotin és egyéb stimuláló hatású szerek.

A dinamikus ászana gyakorlás segíthet ugyan az ideges feszültség levezetésében, de figyelni kell a túlerőltetés elkerülésére. A kimerítő gyakorlás időlegesen a szattvikusság (harmónia, kiegyensúlyozottság) érzetét keltheti. Fontos azonban, hogy ha megterhelő ászanákat végzünk feszültségoldás céljából, azokat kellő mértékű relaxációval egyensúlyozzuk ki. Ha ugyanis ez elmarad, félő, hogy ismét csak a vata működés zavara jelentkezik. Az olyan erős légzőgyakorlatokkal, mint például a kapalbáthi, óvatosan kell bánni, mert növelhetik a vatát.

Érdemes szem előtt tartani ezen megfontolásokat, kezdetben megfigyelni majd tudatosítani szokásainkat, reakcióinkat, stb. majd apró változtatásokkal mind közelebb kerülni a kiegyensúlyozottság állapotához.