Barion Pixel

Bánosi Eszter: Okos lányok és Hófehérkék avagy a nő útja a népmesékben – 2. rész

Valter Éva kismama és babás jóga oktató
<< Ennek a bejegyzésnek van egy előző része. Javaslom kezd azzal.

A mesék tudnak a nővé válás nehézségeiről

A mesékben a női szereplők legtöbbször a nővé/felnőtté válás útját járják. Ennek első jele a menstruáció, amely sokkal intimebb beavatás, mint a férfivá avatás társadalmi gyakorlata, hiszen nem csoportosan, hanem egyéntől függően zajlik, mégis sok mese beszél róla, és ez segíthet a lányoknak megismerni a női test ciklikusságát.

„A Holle anyó meséje például a vér és a kút női anyaméhszimbólumaival dolgozik, megmutatva, hogy azzal, hogy ez megnyílik, jönnek a fájdalmak, de ezáltal a kincsek is”- mondja Kreil Melinda. A mesékben megjelenik a szexualitás elfogadása is: az alma, a kiskert, a rózsabokor, a harmatcsepp, a béka gyakran megjelenő szexuális szimbólum.

A meseterapeuta szerint a mesék arról is beszélnek, hogy anyává válni bonyolult, nehéz dolog, nem elég kívánni, hanem meg is kell érni erre a női életúton új szakaszt nyitó eseményre, ahol gyakran a természetfelettivel kell alkudoznunk – „bárcsak gyerekem lehetne, még ha csak akkora is, mint egy babszem” – , hiszen az élet foganása nálunk nagyobb misztérium. A mesék felkészítenek arra is, hogy az anyává válás egyben lemondás is egy életformáról (gyakran hal meg az anya gyermeke születése után a mesékben), és megmutatják, mi történik, ha nem tudjuk megtartani ezt az alkut, elengedni az előző énünket az anyaságért.

Az anyához való ellentmondásos viszony megjelenését igazolják például azok a mesék, amelyekben a halott édesanya gondoskodó, segítő, tápláló alakként nem egyszer a túlvilágról segíti gyermekét, miközben a mostoha mindenáron megpróbálja elgáncsolni a lányt.

„És természetesen vannak mesék, ahol a nők már nem főszereplők; a Nap vagy a Szél anyjaként jelennek meg vagy épp vénséges vén öregasszonyként, aki útbaigazít, és nem önmagáért, nem is a családjáért, hanem a közösségért tesz. A mese kérdése ebben a női életszakaszban az, beteljesítettem-e minden szakaszban az életfeladatomat, meg tudok-e szépen öregedni, voltam-e rózsás arcú kislány, kishercegnő, lettem-e ifjú hajadon, királyné” – mondja Melinda.

A női személyiségfejlődés átmeneti korának szakaszai és mesekategóriák

  • Testvérek korszak (4-7 év). Világ felfedezése. Mese: Jancsi és Juliska
  • Okos lány (7-10 év). Önértékelés kialakulása. Mese: A bíró leánya
  • Jószívű lány (10-13 év). Érzelmi fejlődés. Mese: A jószívű árvalány
  • Hófehérke (13-17 év). Anyáról való leválás
  • Napleánya (16-19 év) A társadalom elvárásaival való megküzdés. Mese: Rigócsőr királyfi
  • Vadrózsa (19-23 év) A szülőkről való leválás, individualizáció. Mese: A kis hableány
  • Világszépe (23-26 év) Női identitás kiteljesedése, külső ragyogás. Mese: Világszép Ilonka

(dr. Antalfai Márta modellje alapján)

Elakadások a női úton

„Nőnek nem születünk. Nővé válunk. A nővé válásunk útját krízisek és komplexusok tarkítják, amelyek egy-egy életszakasz fordulópontján jelentkeznek, annak következtében, hogy a belső érzelmi fejlődés és átalakulás hatására, az addigi működési módok, életformák megkérdőjeleződnek.

Egy-egy ilyen szakaszban elbizonytalanítják, akár válságba is taszíthatják az egyént. Viszont ezen krízisek meghaladásával felszínre kerülnek olyan új, kreatív erők, működési módok, melyek egy teljesebb, boldogabb élet felé vezetnek” – véli Ricz Dencs Tünde meseterápiás szakember, aki dr. Antalfai Márta Kincskereső Meseterápiás Módszere alapján is dolgozik.

A módszer lényege a mesék lélektani elemzése, melynek során a mesei hősök útján, próbatételein, megküzdésein keresztül mutatja be a személyiségünkben rejlő, még feltáratlan lelki kincseket, belső értékeinket, és a lehetséges fejlődési útvonalakat is.

A következő életszakaszainkba könnyen át tudunk lépni, ha az adott életszakasznak a próbáit kiálljuk, feladatait beteljesítjük. Elakadások akkor keletkeznek, amikor ez nem megy, mert valami hiányzott, egy részünk megrekedt. Ilyenkor az a kérdés: Mi nem történt meg az életemben, ami nem engedi meg, hogy beleálljak abba a szerepbe, amire vágyom?

A mesék átsegíthetnek az elakadásainkon, hiszen mintát mutathatnak az életváltásokra, ha mi nem rendelkezünk használható mintákkal, azonban nem maga a mese, hanem az hat ránk gyógyítóan, ahogy a belső aktuális érzéseink összetalálkoznak a történet képei keltette érzelmekkel. Ilyenkor a mesehős útja megmutatja, hogy mi is kikeveredhetünk elakadásainkból.

„Ha valaki például benne ragadt az Okos lány korszakban, akkor az „okosságán” keresztül fog működni a világban, az érzelmi kapcsolódásai kárára. Vagy ha egy nő a személyiségfejlődése során nem tudott belépni a Hófehérke korszakba, akkor nemcsak a partnerválasztás nehezített, hanem minden belülről érkező vágy, indíttatás is, mint pl. a hivatás-érzet. Ugyanakkor az ebben a korszakban való maradás azt eredményezi, hogy az álmodozás, a vágyakozás szintjén marad az önmegvalósítás.

De gyakori, hogy a lányokban kialakul a „Jószívű lány-komplexus”, és a túlzott alárendelődés meggátolja a saját identitás kialakulását, az önmagára találást, az önérvényesítést, ami nélkül nehézzé, vagy lehetetlenné válik egy párkapcsolat” – sorolja Ricz Dencs Tünde, aki szerint a mesékkel kisimogathatjuk azokat a fejlődési elakadásokat, megtorpanásokat, amelyek meggátolják, hogy egy kiteljesedett, boldog életet éljünk.

Ajánlott olvasmányok

Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék nőkről férfiaknak
Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásrólAntalfai Márta: A női lélek útja mondákban és mesékben
Verena Kast: Férfi és nő a mesében
Marie-Louise von Franz: Női mesealakok

 Nézz be Eszter óráira!