Barion Pixel

Bánosi Eszter: Okos lányok és Hófehérkék avagy a nő útja a népmesékben – 1. rész

Valter Éva kismama és babás jóga oktató

A népmesék azokból a konfliktusokból indulnak ki, amelyek a mai napig nehézséget jelentenek a nők életében, hiszen most is ugyanolyan kérdéseket teszünk fel magunknak, mint a hősnők: 

Elfogadjam a másik kezét?

Legyen-e gyerekem, és mikor?

Hogyan dolgozzam fel, hogy már nem én vagyok a főszereplője a történetnek?

A mesék a női lét útvesztőjében megmutatják, mi történik, ha elakadunk egy életciklusban, ha túlságosan beleragadunk kinőtt szerepeinkbe, vagy ha épp rossz hőssel azonosulunk. 

Van-e női mese?

Boldizsár Ildikó szerint a népmesék a káoszból a rend felé vezető utat mutatják meg, ezért meseterápiás szempontból sokkal fontosabb kérdés, hogy a mese melyik állomásán látjuk magunkat, mint hogy kivel azonosulunk. Mégis a mesék értelmezésében fontos szerepet játszanak a nemi szerepek. Mégsem attól lesz női egy mese, hogy a benne szereplő hősnő elég gyöngéd, szép, be- és elfogadó-e.

Attól női egy mese, hogy olyan történésekről beszél, amelyek nőkkel történnek meg, a női lélek és test, a női életszakaszok rezdüléseit, változásait, mutatja be – véli Kreil Melinda metamorphoses-meseterapeuta. – A Csipkerózsika története például, amely erősen köthető az első menstruációhoz, a kislányból nővé válás testi-lelki folyamatához, nem történhet meg egy férfivel, ami persze nem jelenti azt, hogy a fiúk, férfiak ne olvashatnák ezeket a meséket, tanulhatnának belőlük a különféle női utakról.”

Belső képek, archetípusok

A népmesékkel kapcsolatban sokszor teszik fel a kérdést, hogyan segíthetne egy megmentésre váró, patriarchátus elvárásainak megfelelő, mesebeli hercegnő egy mai nőnek az érvényesülésben. Csakhogy az állítás, miszerint a mese hősnői passzív, megmentésre váró királylányok, egyrészt felszínes meseismeretre vall, másrészt a népmesék egy belső szintéren zajlanak, ezért a patriarchális rendszer valójában egy belső rend, ahol, ha nincs uralkodó, akkor káosz van és zűrzavar.

A mesék visszakapcsolnak egyfajta rendbe, személyes síkon mutatják meg, mi van meg, mi hiányzik, mit kell tenni ahhoz, hogy ami hiányzik, az meglegyen – magyarázza Kreil Melinda. –  Ahogy a mesék a belső rendet türközik vissza, úgy a benne szereplő nők is belső képek, archetípusok, amelyeket mindannyian magunkban hordozunk. A mesékben rengeteg nőalak van tehát, akivel azonosulhatunk: az Óriásölő Margarettel, az okos lánnyal, aki magához egyenrangú társat keres, a lány sahhal, aki uralkodó, stb. Nemcsak hold vagyunk, hanem nap is.

A nők mesebeli varázsa éppen abban rejlik, hogy mindig más arcukat tudják mutatni: őrizhetik a rendet, teremthetnek életet és családot, de lehetnek harcosak, sőt gonoszak, okosak és passzívak is, miközben a férfiak szerepe legalább ennyire változatos és a mesék számukra is sok utat/mintát kínálnak. A nőiséget a mesében az határozza meg, hogy ezeket a minőségeket milyen módon bontjuk ki magadból, hogyan tudunk a világhoz nőként kapcsolódni.”

Olvass tovább! Kattints ide a 2. részhez >>

Ajánlott olvasmányok

Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék nőkről férfiaknak
Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásrólAntalfai Márta: A női lélek útja mondákban és mesékben
Verena Kast: Férfi és nő a mesében
Marie-Louise von Franz: Női mesealakok

 

 Nézz be Eszter óráira!