Judith Hanson Lasater 25 évig tanult Iyengar mesterrel. Rendszerezte és elterjesztette a Resztoratív jógát. A Yoga Journal társalapítója.

Yoga Journal: Milyen hatással volt rád , mint jóga oktatóra Iyengar mester?

Judith Hanson Lasater: 1974-ben találkoztam vele és 25 évig voltam a tanítványa. 1983-ban kaptam meg tőle a szenior oktatói képesítést. Nem számítottam rá és nem is kellett levizsgáznom – csak úgy spontán adta. Az első gondolatom az volt, hogy ideje ezt a dolgot komolyan venni. Az egyik legnagyobb megtiszteltetés volt az életemben.

Habár nem vagyok már képesített Iyengar oktató, messze ő gyakorolta a legerősebb hatást a gyakorlásomra és az oktatásomra egyaránt. A mai napig hallom a hangját a fejemben. Az eszközhasználata inspirálta a resztoratív jógához való hozzáállásom. Iyengar azt tanította, hogy az ászanát kell gyakorlóra szabni és nem a gyakorlót az ászanára. Anno sokan gondolták úgy, hogy igazából csalás eszközöket használni. Gyakran beszélgettünk erről. Iyengar mester mindig azt mondta: „A test egy eszköz a lélek számára. Szóval miért ne segíthetné a testet egy fal vagy egy blokk?”

YJ: Mi volt Iyengar szerepe a jóga széleskörű elterjesztésében?

JHL: Iyengar mester nagyon emberközpontú volt és rendkívül kíváncsi a világra. Hajlandó volt nyugatra jönni és megtapasztalni, miben különböznek a nyugatiak. Néhány akkori indiai jógaoktatóval ellentétben nem kérte, hogy viseljünk narancssárga ruhát, gyakoroljunk (szexuális) önmegtartóztatást vagy legyünk vegetáriánusok. Sokkal hozzáférhetőbbé tette a jógát azok számára, akiket összezavart a körítés, vagy eltántorított a hindu kultúra. Az ő tanításai sokkal jobban hasonlítottak a zenre. Gyakorolj és fejlődni fogsz. Mindig azt mondta, hogy „gyakorold a saját vallásod. A jóga nem a vallásról szól”. Eleinte Iyengar Úrnak hívtuk, nem Guruji-nek. Ismerte a jóga szútrákat és a tradíciót, de nem üldögélt egy színpadon és tartott előadást arról, hogy éljünk. Velünk egy szinten ült, a padlón, és a szemünkbe nézett.

YJ: Melyek voltak számodra Iyengar mester legfontosabb tanításai?

1. Megmutatta, hogy lazítsunk. Egy meghívásos jóga workshopon voltunk 1976-ban, minden Iyengar kitartó tanítványai. Teljesen elmerültünk a jógában, még ebéd után is a társalgóban maradtunk és a jógáról beszélgettünk. Egy este Iyengar mester jött és azt mondta, hogy „Gyertek, megyünk bowlingozni. Nem jógázhattok mindig. Sokkal frissebbek lesztek holnap”. Pocsékul bowlingozott, sokat nevettünk rajta. Mégis, nagy lecke volt ez. Itt volt ez a mester, aki napi több órát gyakorolt hosszú éveken át csodálatos elhivatottsággal, mégis képes volt azt mondani, hogy „Éld az életed, ne csak jógázz – meg fog kopni a fényed.”

2. Megtanított figyelni. Amikor megismerkedtem Iyengar mesterrel, gyógytornásznak tanultam. Értettem, de még inkább éreztem, amit akkor mondott az egyvonalúságról. Nem látta, hogy bármi különbség lenne a karod tudatos mozdítása és a tudatos életvezetés között. Az első óráján volt egy férfi, akiről lehetett érezni, hogy nagyon szeretne spirituálissá válni. Iyengar mester a felvett pózt vizsgálva megkérdezte tőle: „Meg akarod ismerni Istent”? A férfi válaszolt: „Igen, Guruji”. „De hát még a lábfejedet sem ismered”. A tanítás arról szólt, hogy legyél tudatos. Ha tudatos vagy, a tested egy vonalba rendezése természetes. Könnyű mondani, de nehéz emlékeztetni magad, hogy legyél folyamatosan jelen. Iyengar szenvedélyesen elkötelezett volt és így is javított. A figyelmedet, az elköteleződésedet kérte. Szerette volna, ha ebben hasonlítunk rá. A legrosszabb dolog, amit tehettél az óráján, hogy nem figyeltél.

3. Megmutatta, hogyan nézzünk szembe a félelemmel. Elvittük a Yosemite Nemzeti Parkba, ő az egyik kilátó pontnál állt és a kilátást nézte. Volt egy kis kerítés, amit átlépett és egyenesen a hatalmas szikla kiszögellés széléhez sétált és felment fejenállásba. A parkőrök teljesen kiborultak. Nekem messzebb kellett mennem, egyszerűen nem bírtam nézni. Sosem csinálnék ilyesmit.
Ő azt mondta: „Nem félhetsz”. Arra késztetett, hogy megvizsgáljam, én mitől félek, miről gondolom azt, hogy képes vagyok rá és miért. A félelem megmentheti az életed – félj csak a medvétől vagy mondjuk az autók között sétálgatni nagy forgalomban. De a legtöbb félelmünk teljesen független a valós fenyegetettségtől. Nem mehetsz végig az életeden lábujjhegyen, ha valóban szeretnél élni. Fel kell tudni vállalni az érzelmi kockázatokat.

Forrás: Yoga Journal –  Judith Hanson Lasater: 3 Life Lessons from B.K.S. Iyengar

Szívesen megismerkednél az Iyengar jógával?

Iyengar órarendünkért  << KATTINTS IDE >> !

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák!