Érdekes élmény egy-egy jógaóra végén a gyakorlók arckifejezéseit megfigyelni, ahogy révetegen pakolják vissza az eszközöket, kitágult pupillákkal bambulva maguk elé a szőnyegen, a külvilág történéseit, a többieket észre sem veszik, úgy belefeledkeztek saját belső világukba.
A jóga gyakorlása alatt és után sokaknak van olyan érzése, mintha bedrogozták volna őket: általános boldogság-érzésük van, megnyugszanak, nehéz őket felidegesíteni, néha kevéssé reagálnak a külvilágra, esetleg bágyadtan révednek maguk elé.
Kevesen vizsgálták a jóga hatását az agyra, de egy biztos: az egésznek köze van a hormonális és kémiai változásokhoz a testedben, ezáltal a megváltozott agyműködéshez. Néhány kutatás szerint az egész jelenség felelőse a GABA (gamma-amino-vajsav) ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Gamma-amino-vajsav ) nevű neurotranszmitter, amely a központi idegrendszerben főleg gátló funkciót lát el. Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk: a GABA alacsony szintje esetén az emberek ingerlékenyebbek, jobban hajlamosak a búskomorságra, depresszióra. A GABA alacsony szintje tehető felelősség – többek között – a nők hangulati hullámzásáért a menstruáció előtt. (Természetesen ezekben a testi jelenségekben rengeteg tényező játszhat közre, nem csak ez az egy neurotranszmitter.)
Számos depresszió elleni gyógyszer (és az alkohol is) hatóanyaga leköti azokat a receptorokat, amelyek megnövelik a GABA szintjét az agyban, ettől olyan nyugtató érzés például, amikor az egész napos fárasztó robotolás után megiszol egy pohár bort. Leegyszerűsítve tehát a GABA azokat a túlzott jeleket tompítja le az agyadban, amelyek kiváltják az idegességet; az elv az, hogy minél kevésbé villognak a jelek, annál kevésbé nyugtalankodsz.
Ez vezet bennünket a következő kérdéshez – hogy jön mindehhez a jóga? Miért növeli a neurotranszmitterek szintjét, ha jógát gyakorlunk? A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy a jóga a paraszimpatikus idegrendszeri választ váltja ki az emberből, azaz azt üzeni: nyugi, pihenj! A légzőgyakorlatok, a szem becsukása (vagy egy helyre fókuszálása), az egész környezet, a lágy mozgás, a nyújtások többek között a bolygóidegre (nervus vagus, http://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyg%C3%B3ideg) hatnak, amely a legnagyobb paraszimpatikus ideg a testünkben. Amikor sóhajtasz egy nagyot, pontosan ugyanaz történik, mint a jógán: megkönnyebbülsz egy kicsit. (Az ideges emberek ezért sóhajtoznak annyit.) A jógaórán tehát a légzés tudatosítása mellett számos olyan jógapózt végzünk, amelyek a paraszimpatikus idegrendszert aktiválják, azaz megnyugtatnak bennünket: ezért érezheted a jógaórák végén, hogy átölelnéd a világot.