Gyógytornász-fizioterapeutaként és jógaoktatóként figyelemmel kísérem a legújabb jógás trendeket és egyre növekvő tempóban tapasztalom a nyugati megközelítés térnyerését a Jóga világában. Anatómiai szemléletű jóga, gerincközpontú jóga, helyes testtartás jóga, gerincterápiás jóga, core-és törzsizom erősítő jóga… csak hogy néhányat említsek. Természetesen vannak hasonlóságok, átfedések a két megközelítésben (nyugati/keleti terápiás szemlélet, fizioterápia/jógaterápia). Természetesen fontos, hogy egy jógaoktató rendelkezzen bizonyos alapvető, de biztos anatómiai-élettani tudással. Azonban nem csak a hasonlóságokat kell látni, hanem a különbözőségeket is, ezért ehelyütt összeszedem, hogy mik az alapvető eltérések a modern nyugati fizioterápia és az ősi keleti Jóga között. Ez az írás pusztán a tisztánlátást szolgálja, nem célja senkit kritizálni, hozzátéve, hogy magam is tartok gerincterápiás tanfolyamot, ahol a tanítványokkal megosztom ezeket a pontokat.

1. A gyógytorna célja a rehabilitáció, a habilitáció és a prevenció. A jóga célja a Samadhi, vagy Moksha, amit többféleképpen lehet értelmezni: felébredés, felszabadulás, feloldódás, vagy egyszerűen a Jóga, mint tudatállapot elérése.

2. A gyógytorna egy önmagában megálló terápiás rendszer. A jóga akkor válhat terápiássá, ha az Ayurvéda szempontrendszereit alkalmazzuk rá.

3. Ennek ellenére a jógaterápia akkor is a megelőzésre és a helyes életvitelre helyezi sokkal inkább a hangsúlyt, ami magában foglalja az étkezést, pihenést és a gondolkodásmódot is. A gyógytorna keveset foglalkozik az életmóddal, illetve annak is inkább a fizikai, mozgásrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálja.

4. A gyógytorna elméleti hátterét az anatómia, az élettan-kórélettan és a mozgástan adja. A jóga elméleti hátterét a Sankhya filozófia, a Patanjali jóga-szútrák és a védikus iratok adják. Ezek történetesen nem tartalmaznak anatómiai, vagy mozgástani ismereteket.

5. A gyógytorna síkokban, irányokban, szögekben, mozgástartományokban és izomerőben gondolkodik. A jóga nádikban, pránákban, csakrákban, vayukban, bhutákban és ezek áramlásában, illetve működésük vagy jelenlétük növelésében/csökkentésében gondolkodik.

6. A gyógytorna ízületekkel, szalagokkal, izmokkal és egyéb kötőszövetekkel dolgozik. A jóga a testen és a tudaton keresztül a pránával dolgozik.

7. A gyógytorna az Annamaya kosha (és esetleg a Pranamaya kosha) szintjén dolgozik. A jóga mind az öt kosha-val dolgozik.

8. A gyógytorna specifikus testhelyzetekkel, illetve gyakorlatsorokkal éri el a kívánt eredményt (elvesztett funkció helyreállítása). A jóga eszköztára elképesztően széles, aminek csak egy kis szeletét képezik a jóga ászanák.

9. A jóga ászanák (habár kívülről nagyon hasonlítanak hozzájuk) nem a gyógytorna által alkalmazott pozíciók, vagy gyakorlatok. Ez fordítva is igaz: a gyógytorna pozíciók nem ászanák. A kettőnek vajmi kevés köze van egymáshoz.

10. A gyógytorna a fizikai test szintjén működik. A jóga a szubtilis és karmikus test szintjén is működik.

+1.: A gyógytorna orvosi diagnózis alapján felépített szigorú protokoll mentén haladó terápiás folyamat, ahol a mozgásszervrendszer egyes részeivel izoláltan foglalkozik. A jógaterápia holisztikus szemléletű, ahol az egész egyén személyiségét figyelembe véve történik a tanácsadás. Nem állít fel diagnózist.

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák!

CLOSE
CLOSE